Hogyan működik a sebességmérés?

2022. november 24.

Eléggé elterjedt nézet, hogy az autók sebességmérőjének nem lehet hinni, hagyatkozzunk inkább a GPS értékeire, az mindig pontos. Elöljáróban csak annyit, hogy a GPS ugyan majdnem mindig pontosabb, de az sem nyújt 100%-os megbízhatóságot.

Sokszor kapunk olyan visszajelzést, hogy az autó sebességmérője mást mutat mint a mi mérésünk, és biztos nálunk van a hiba. Ez a mondat adta az ihletet eme bejegyzéshez is, így most megmutatjuk, hogyan is működik a sebességmérés, és miért lehet eltérés a két mérés között.

Miért csal az autó sebességmérő órája?

Nem érdemes azonnal összeesküvés-elméletet gyártani. Bár az autó sebességmérője részben a fizika törvényei, részben technikai korlátok, részben pedig szándékosan mutat pontatlan értéket, az egész valahol teljesen logikus és érthető.

Nézzük először tehát, hogyan működik az autók hagyományos sebességmérője!

Most csak a modernebb rendszerekből indulunk ki, de az elv nagyjából mindig hasonló. Az analóg sebességmérés esetén az eszköz a legtöbb esetben a váltó hajtott tengelyén helyezkedik el, és azt méri, hogy hányszor fordul körbe a tengely. Így aztán a váltó kimenő tengelyének fordulatából lehet következtetni a jármű sebességére, és így az általa megtett útra. Viszont ennek a rendszernek komoly korlátai vannak.

A rendszer pontatlansága legfőképpen a hajtott kerék kerületéből származik. Sok járműnél felszereltség függően változhat a kerékméret és ilyenkor az un. váltóméretre kell figyelni. Ezesetben mégha ugyanazon járműről is beszélünk, mégis mást mutathat a sebességmerő óránk. Kisebb átmérőnél többet, míg nagyobb átmérőnél kevesebbet fog mutatni a műszerünk. Ennek a lényege, hogy ugyan a felni lehet kisebb vagy nagyobb, ezzel arányosan úgy kell megválasztani a gumi méretét, hogy a kerék sugara ne változzon pár százaléknál többet. Csak egy egyszerű példa, ha 4% az átmérő különbség, akkor máris 3,5km/h-val többet vagy kevesebbet fog mutatni az óránk.

Az alábbi kalkulátort bátran ajánljuk kipróbálásra: http://gumikell.hu/valtomeret_kalkulator

De ezeknél vannak sokkal triviálisabb tényezők is, minthogy megfelelő-e a nyomás a kerekekben, mennyire kopott az abroncs, de a kerekekre jutó aszimmetrikus tömeg is befolyásolja a mért sebességünket. Ezek mind befolyásolják a mért sebességet. Viszont a gyártók a legrosszabb esettel számolnak mindig, és ahhoz képest is inkább felfele csalnak, hogy egy esetleges gyorshajtásnál ne lehessen őket hibáztatni a valósághoz képest túl alacsony mért sebesség miatt, illetve ezzel a sofőrt is védik. Magyarul, ha a tényleges sebesség 100km/h, akkor ennél kevesebbet nem mutathat az óra, de felfelé akár 114 km/h is lehet a kijelzett érték, és még az is szabványos keretek közt marad.

Mi is a GPS?

A GPS, azaz Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Rendszer), a 70-es évek Amerikájának katonai fejlesztése, de a köznyelvben minden helymeghatározó eszközt így neveznek. Természetesen a rendszer az elmúlt majd’ 50 évben sokat fejlődött és pontosodott, de az alapelv maradt. 24, a föld körül 20 ezer kilométer magasságban keringő műhold folyamatosan rádiójeleket sugároz, és ezeket érzékeli a GPS vevő. A matek emögött egy picit komplexebb ennél, de most nem megyünk bele a háromszögelés és a Doppler-effektus rejtelmeibe (pedig igazán érdekes témák). A lényeg, hogyha legalább 4 műholdat lát a navigációs rendszerünk vagy a telefonunk, akkor már meg tudja határozni a helyzetünket a Föld bármely pontján.

A GPS viszont nem pillanatnyi sebességet mér, hanem a rendszer működési elve okán két pont között megtett távolságból átlagsebességet számít. A gyakorlatban azonban az autókban, telefonokban használt GPS vevők akár másodpercenként többször is frissíthetik a pozíció adatait, így mi ezt már élő sebességnek érzékeljük.

Mik a problémák akkor a GPS-szel?

Vannak olyan helyzetek, amelyekben csökkenhet a rendszer pontossága, vagy akár használhatatlanná is válhat. Logikus például, hogyha alagútba hajtunk, (mondjuk az Alpokban, mert itthon nem sok hosszú alagút van), akkor megszűnik a kapcsolat a műholdakkal és a rendszer ”nem tudja, hogy hol van”. Már egy sűrűbb felhőzet is gyengítheti a vétel útját, ha pedig egy sűrű belvárosba tévedünk, különösképp, ha magas épületek között, szűk utcákon vezet az utunk, az épületekről visszeverődő rádióhullámok miatt pontatlanabb lehet a vételünk. De ugyanígy igaz, ha egy parkolóházban hajtunk le a felszín alatti szintekre, az épület szerkezete miatt garantált lesz a jelvesztés.

Összefoglalván:

Azért a gyakorlatban közel sem ennyire rossz a helyzet, mint a fentebb taglaltakban. Ha odafigyelünk a fentiekre, akkor az autó sebességmérője is pontosabb értéket fog mutatni, főleg alacsonyabb, városi sebességeknél. 130-nál viszont már tényleg lehet 5-7 km/h eltérés pozitív irányba.

Ami pedig a GPS-t illeti, az egyre nagyobb számítási teljesítménnyel rendelkező processzorok és fejlettebb algoritmusok tovább javítják az adatok pontosságát, illetve gyorsabbá teszik a műholdak megtalálását az égbolton. Így a GPS sokkal pontosabban mér.

És mit jelent ez nálunk?

Mi kétféleképpen is tudunk sebességet mérni, így az ügyfél döntheti el, hogy melyikhez szeretne viszonyítani. Biztosítunk műhold alapú mérést is, ami a valósághoz a lehető legközelebb fog állni, de sok tízezer kilométer alatt minimális eltérés már lesz, ez a fentebb említett méréstani különbségek miatt adódhat. Természetesen bármikor módosítani tudjuk az általunk tárolt óraállást, így újra az autó órája szerinti érték lesz a menetleveleken látható. Ezenfelül az Extra csomagunk révén biztosítunk CAN adaptert is, ami viszont az autó vezérlőjéből  nyeri ki az információkat, így az tökéletesen egyezni fog az autó által mért távolsággal. Egyszerűen fogalmazva, közösen csalnak majd.

Felkeltettük érdeklődését, esetleg kérdése van? Kérje ingyenes visszhívásunkat, vagy hívjon minket telefonon a +36 (30) 207 3416 | +36 (30) 477 6033 számok egyikén, és szakértő kollégáink segítenek a választásban is!

2022. november 24.